|
Évek óta téma, hogy haldoklik a nyomtatott sajtó, csökkennek a példányszámok, nagynevű lapok tűntek el a süllyesztőben, és a víz felett maradók is elszántan küzdenek az olvasók, na meg a hirdetők kegyeiért. És vajon mi lesz a minőségi tartalommal?
Régóta nagy kérdés, hogy mennyire képes átvenni az online média a nyomtatott szerepét, és mi adja az anyagi hátterét a minőségi tartalomnak. A reklámbevétel ugyanis kevésnek bizonyul ehhez. A Népszabadság hosszabb összeállításban is foglalkozott a témával, sőt egy kutatást is elvégeztettek politikai-gazdasági napilapok és hírportálok versenyfutásáról. Az eredmények nem meglepőek, alapvetően minden az előre jelzett tendenciák szerint alakul, vagyis az internet egyre inkább teret nyer a nyomtatott sajtóval szemben. Az arányok és hogyantovábbok azonban érdekesek.
A kutatásból kiderült, hogy a felnőtt lakosságnak valamivel több mint egytizede olvas rendszeresen politikai napilapot, míg internetes hírportált majdnem háromszor ennyien látogatnak naponta. A napilapok rendszeres olvasóinak több mint egyharmada hírportálokat is rendszeresen látogat, míg a hírportálok rendszeres látogatói közül csupán egyhatod rész tekinthető rendszeres újságolvasónak is. A hírportálok tehát toronymagasan vezetnek olvasottságban a gazdasági-politikai napilapokkal szemben.
Sokáig nem tartható az az állapot, hogy minden hírt teljesen ingyenesen érünk el ezeken a portálokon. Egyrészt, mert ez a modell nem segíti elő a minőségi tartalmak készítését, másrészt, mivel ezzel összefüggően, a kizárólag hirdetőkre támaszkodó média hitelessége és függetlensége erősen megkérdőjelezhető.
A netes tartalmak fizetőssé tételére még nem dolgoztak ki hatékony, általánosan alkalmazható üzleti modellt. A Népszabadság kutatása kitér arra is, hogy havi szinten mi az a maximális összeg, amit a netezők hajlandóak kiadni online tartalmak megvásárlására.
Bár sokan bizonytalanok voltak a válaszadásnál, de a végeredmény az, hogy néhány száz forintos havi díjat még kifizetnének, de ezer forint fölött már átbillenne a mérleg a nyomtatott sajtó javára.
A kérdés nem tért ki arra, hogy pontosan milyen tartalmakért kellene fizetni. Az egész biztosan nem esne jól senkinek, ha az eddig ingyenes tartalmakhoz, hirtelen több ezer forintért férhetnének hozzá. Az már járhatóbb útnak tűnik, hogy az extra tartalmakért fizetünk, azaz mélyebb elemzésekért, plusz képekért, videókért, valóban minőségi anyagokért.
Lehetőség az is, hogy a tartalomszolgáltatók a netszolgáltatókat sarcolnák meg a minőségi tartalomért cserébe, de Incze Kinga elemző szerint ez ma még elképzelhetetlen. A helyzet csak akkor változna, ha az egyes internetes tartalomszolgáltatók (például hírportálok) annyira megerősödnének, hogy nélkülük nem lehetne nethozzáférést eladni.
Haldoklás ide vagy oda, azért még ne adjuk még fel az utolsó kenetet a nyomtatott sajtónak. Amíg nem mászkálunk tömegesen kisebb-nagyobb méretű laptoppal a kezünkben, és nincs mindenhol ingyenes vagy kevésbé ingyenes wifi, hogy utazás, kávézás, sorban állás, vagy ne adj’ isten strandon fekvés közben magunkévá tehessünk néhány online tartalmat, addig maradnak a nyomtatott betűk, a friss újságillattal.
Forrás: Népszabadság |
