Lassan egy éve csúszik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat (Unfair Commercial Practices, UCP) szabályozó európai uniós irányelv hazai átvétele. Az új irányelv átvételének tisztázatlan hatásai miatt a különböző ágazati érdekvédelmi szervezetek körében komoly félelmek fogalmazódtak meg.

Bizonytalanság övezi egyelőre a teljes kommunikációs szakmát érintő, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot szabályozó új európai uniós irányelv hazai átvételét – írja a Kreatív áprilisi száma. Az új irányelv átvételének tisztázatlan hatásai miatt a különböző ágazati érdekvédelmi szervezetek körében komoly félelmek fogalmazódtak meg.

Lassan egy éve csúszik a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat (Unfair Commercial Practices, UCP) szabályozó európai uniós irányelv hazai átvétele. A UCP alapvető célja, hogy segítse a fogyasztókat és a hatóságokat is annak megítélésében, hogy egy kereskedő mikor jár el tisztességtelenül.

A jogszabály átvételének késése miatt nem lehet tudni, hogy pontosan milyen változásokat hoz majd az új szabályozás. Az érintett minisztériumok - Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), az Igazságügyi Minisztérium (IM) és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) - márciusra ígértek törvényjavaslatot, amit elvileg a tavaszi parlamenti ülésszakon kezdhetnek megvitatni a képviselők. A jogalkotási késedelmek mögött a Kreatív információi szerint a különböző hatóságokhoz, így például a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH) tartozó hatáskörök elosztása körüli viták is állnak.

Az eddigi szabályozás szerint ez a két szervezet rendelkezett a tisztességtelen piaci magatartással kapcsolatos panaszok ügyében az alapján, hogy a fogyasztók jogai szenvedtek-e sérelmet, vagy az adott tevékenység érintette a piaci versenyt is. A két hatóság közötti munkamegosztás azonban sokszor inkább zavart, mint tiszta helyzetet eredményezett. A reklámszakma alapvetően üdvözölné, ha ezentúl a hatáskörök egy szervezetnél koncentrálódnának, azonban kérdés, hogy melyik lesz ez a hatóság. Mivel a minisztériumok hatásköre alá tartozó érdekvédelmi szervezetek jogköreihez költségvetési tételek is kapcsolódnak, a Kreatív úgy tudja, hogy minden szervezet komoly lobbit folytat, hogy hozzá kerüljenek a feladatok.

Erre utal például, hogy a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége közleményt adott ki a témával kapcsolatban, amelyben kifejtette, hogy az lenne a legmegfelelőbb, ha egyetlen hatóság hatáskörébe tartozna a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal szemben való fellépés, és a hatóság a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság lenne.

A különböző ágazati érdekvédelmi szervezetek körében emellett komoly félelmek is megfogalmazódtak az új irányelv átvételével kapcsolatban. Leginkább a szabályozás túlzott szigorításától tartanak. Az bizonyos, hogy miután a UCP nem a reklámról, hanem a kereskedelmi gyakorlatról rendelkezik, ezáltal közös szabályok vonatkoznak majd minden kommunikációs területre, így a szabályozás kiterjed a marketingre is.

Különösen a banki szektor számára fontos, hogy merre halad az új szabályozás. A GVH az elmúlt évben a bankszektor több olyan tagját megbüntette, mely szerinte nem adott teljes körű tájékoztatást szolgáltatásairól. A bankok álláspontja szerint azonban a reklám minden esetben fogyasztásra ösztönző figyelemfelhívás, amelynek nem a részletes és teljes ügyféltájékoztatás a rendeltetése, hanem az, hogy egyes termékjellemzőkre felhívja a figyelmet. A másik fő érvük, hogy a reklámeszközök tartalmi és terjedelmi korlátai sem teszik lehetővé nagyobb terjedelmű információ átadását.

A Magyar Bankszövetség (MB) most azt szeretné elérni, hogy a pénzintézeteknek ne a reklámokban kelljen teljes körű tájékoztatást adniuk. „Az új irányelv szerint ugyanis még a hamis információ sem jelent megtévesztő magatartást, ha nem alkalmas a fogyasztók üzleti döntésének befolyásolására" – mondta Korba Szabolcs, az OTP vezető jogi tanácsadója, aki részt vett a jogalkotási folyamat szakmai megbeszélésein, és emellett tanácsadóként segíti az MB munkáját is. Korba hozzátette: megtévesztésre alkalmasnak, versenyjogilag relevánsnak csak olyan lényeges hatásokat lehet figyelembe venni, amelyek alkalmasak a fogyasztó magatartását olyan mértékig befolyásolni, hogy az olyan üzleti elhatározásra jut, amelyről az információ nélkül nem döntött volna.

Az irányelv átvétele lehetőséget biztosítana arra is, hogy a gyakorlatban eddig is használt fogalmakat tisztázzák. Ilyen például a UCP 18. pontja, amely kimondja: a szabályozás „az átlagfogyasztót veszi alapul”. Azt azonban, hogy milyen ismeretekkel rendelkező fogyasztó az úgynevezett átlagfogyasztó – azon túl, hogy megállapítja: „megfelelően tájékozott, figyelmes és körültekintő" - nagyjából homályban hagyja a szöveg.

Korba Szabolcs felhívta a figyelmet arra, hogy fontos lenne, hogy az információ megszerzésével kapcsolatban a fogyasztó és a terméket, szolgáltatást biztosító felelősségét együttesen vizsgálják. Ezt az álláspontot erősítette meg Markovich Réka, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) főtitkára is, aki szerint „félő, hogy odajutunk, mint ami az Egyesült Államokban van, vagyis ha a mikrohullámú sütőre nincs ráírva, hogy nem lehet benne macskát sütni, akkor beperelhetik a gyártót, ha egy macska elpusztul a mikrosütőben". Hozzátette: „nagyon sok múlik a törvényalkotókon: hiszen nem egyértelműen definiált fogalmak átvételekor minden egyes szó lefordításának, megfogalmazásának jelentősége van. Ugyanakkor a gyakorlatban dől majd el, hogy végül az irányelvben megfogalmazottaknak milyen hatásuk lesz a reklámpiacra. „Eddig is folyamatosan ment a határok feszegetése, és a konkrét esetekhez kapcsolódó bírósági döntések határozták meg, hogy mit lehet tenni és mit nem. Ez történik majd a jövőben is” – jósolta Markovich Réka.

Forrás: Kreatív.hu